A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány
tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az igazságügyi alkalmazottak szolgálati
viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 103/A. §-ával
összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség
megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását és
visszamenő hatállyal történő megszüntetését kérte. Annak
megállapítására tett indítványt, hogy a jogalkotó a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI.
törvénnyel (a továbbiakban: Ktvm.) módosított, a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
(a továbbiakban: Ktv.) "módosítása során hiányosan, nem az
eredeti célkitűzés szerint egészítette ki az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati viszonyát szabályozó 1997. évi
LXVIII. törvényt (a továbbiakban: Iasz.) a 103/A. §-sal,"
ezáltal mulasztást követett el. Álláspontja szerint ez a
mulasztás sérti az Alkotmány 70/B. § (2) és (3) bekezdésében
foglaltakat, amelyek az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét
tartalmazzák. Hivatkozik arra, hogy a Ktvm. - egyebek között
- azzal a céllal módosította az Iasz.-t, hogy "a
köztisztviselők és igazságügyi alkalmazottak viszonylatában a
javadalmazást tekintve azonos helyzetet hozzon létre."
Véleménye szerint ez kitűnik a Ktvm. 93-95. §-aihoz fűzött
miniszteri indokolásból is: "a köztisztviselői előmeneteli
rendszer közszolgálati életpályává történő átalakításával
egyidejűleg biztosítani kell a köztisztviselőkre és a
túlnyomó részében azonos megítélés alá eső, más állami
alkalmazottakra vonatkozó szabályozás közötti összhangot. A
bíróságoknál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács
Hivatalánál ... foglalkoztatott alkalmazottakról (bírósági
titkárok és fogalmazók, hivatásos pártfogók, végrehajtási
ügyintézők, tisztviselők, stb.) az igazságügyi alkalmazottak
szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
rendelkezik. Figyelemmel arra, hogy a törvény az igazságügyi
alkalmazottakkal szemben - a köztisztviselőkhöz hasonlóan -
magas szakmai és erkölcsi követelményeket támaszt, indokolt,
hogy az egzisztenciális feltételeik is a köztisztviselőkhöz
hasonlóan javuljanak. A törvény célja a köztisztviselők és az
igazságügyi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti
összhang megteremtése." Az indítványozó azzal is érvel, hogy
az igazságügyi alkalmazottak körében is kötelezővé tették a
vagyonnyilatkozatot, és megtörtént a köztisztviselői
törvényhez igazodó új bérbesorolás, egyes kérdésekben viszont
nem valósult meg a célkitűzés.
Az indítványozó alkotmánysértő mulasztásnak és
diszkriminatívnak tekinti az egyéb juttatásoknál elmaradt
módosítást. E módosítással - állítja - a bírósági dolgozók
számára is biztosítani lehetett volna azokat a
kedvezményeket, amelyeket a Ktv. 49/E - 49/N. §-ai
tartalmaznak, közöttük a 35 éves jubileumi jutalomra való
jogosultságot is.
Az indítványozó arról is tájékoztatta az Alkotmánybíróságot,
hogy öt megyei bírósági dolgozó pert indított 35 éves
jubileumi jutalmának kifizetése iránt, a peres eljárást a
Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság 2003. május 20. napján 1.M.
185/2003/3. számú végzésével - az Alkotmánybíróság
határozatának meghozataláig - felfüggesztette.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a
következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány rendelkezései:
"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus
jogállam."
"70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a
munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.
(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen
megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.
(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely
megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének."
2. Az Iasz. rendelkezései:
"1. § (1) A törvény hatálya a bíróságokkal, az Országos
Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával (a továbbiakban: OIT
Hivatala), az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalával (a
továbbiakban: ISZI Hivatala), az igazságügyi szakértői
intézményekkel (a továbbiakban együtt: igazságügyi szerv)
létesített igazságügyi szolgálati jogviszonyra (a
továbbiakban: szolgálati viszony) terjed ki."
(...)
(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyára más
jogszabály rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e
törvény elrendeli."
"2. § (1) A szolgálati viszony alanyai az igazságügyi szerv
és az igazságügyi alkalmazott.
(2) Igazságügyi alkalmazott:
a) a bírósági fogalmazó és a bírósági titkár,
b) az igazságügyi szakértő és a szakértőjelölt,
c) a tisztviselő,
d) az írnok,
e) a fizikai dolgozó.
(3) A vagyonnyilatkozat tekintetében a Ktv. 22/A. §-ában a
(8) bekezdés kivételével, továbbá a 22/B. §-ának (2)-(6)
bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően
alkalmazni azzal, hogy a vagyonnyilatkozat ellenőrzése a
bíróságok és az OIT Hivatalának alkalmazottai tekintetében az
OIT feladata, a vagyoni részeket tartalmazó zárt borítékok
kezeléséről az OIT Hivatala gondoskodik."
"95. § (1) Az igazságügyi alkalmazott az e törvényben
meghatározott feltételek fennállása esetén
a) illetményre,
b) külön juttatásra,
c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre
jogosult."
"103/A. § (1) Az igazságügyi alkalmazott beosztási
pótlékkal növelt alapilletménye nem lehet kevesebb
a) a Legfelsőbb Bíróság és az OIT Hivatalának alkalmazottja
esetén a Ktv. 44. § (1) bekezdésében meghatározott központi
közigazgatási szerveknél,
b) az ISZI Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. §
(2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási
szerveknél,
c) az a)-b) pontba nem tartozó szervek alkalmazottja esetén
a megyei közigazgatási hivataloknál
a besorolása szerint azonos szolgálati idővel rendelkező
köztisztviselő Ktv. szerinti illetménykiegészítéssel növelt
alapilletményénél.
(2) A bírósági titkár és az igazságügyi szakértő
alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya
kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező
köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási
szerveknél [Ktv. 44. § (1) bekezdés] az
illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél.
(3) A bírósági fogalmazó és a szakértő-jelölt
alapilletménye nem lehet kevesebb a besorolása szerint azonos
szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint
a megyei közigazgatási hivatalnál az illetménykiegészítéssel
növelt alapilletményénél.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint számított
illetménykülönbözetet életpálya-különbözetként kell
kifizetni."
"118. § (1) Az igazságügyi alkalmazott 25, 30, illetve
40 év szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult."
"119. § (1) Az igazságügyi alkalmazottnak a munkahelyen
való megfelelő megjelenése érdekében naptári évenként az
illetményalap 20-25 százalékának megfelelő ruházati
költségtérítés jár, a felhasználást számlával kell igazolni."
"120. § (1) Az igazságügyi alkalmazott kedvezményes
munkahelyi étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra (a
továbbiakban: étkezési hozzájárulás) jogosult.
(2) Az étkezési hozzájárulás havi mértéke az illetményalap
legfeljebb 2 százaléka."
"121. § (1) Az igazságügyi alkalmazott részére az éves
költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb
juttatások adhatók, így különösen
a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és -vásárlási
támogatás,
b) letelepedési segély,
c) a más településre való költözés költségeihez való
hozzájárulás,
d) szociális, beiskolázási és temetési segély,
e) üdülési támogatás,
f) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet
vásárlásához való hozzájárulás,
g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és
nyelvtanulási támogatás,
h) a nyugdíjpénztári tagsághoz való hozzájárulás.
(2) Ha az igazságügyi alkalmazottat szolgálati érdekből más
településen működő igazságügyi szervhez helyezik át, a
költözködéssel járó indokolt költségeket meg kell téríteni."
3. A Ktv. rendelkezései:
"49/E. § (1) A köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi
közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi
jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett
közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján
esedékes."
"49/F. § (1) A köztisztviselő természetben nyújtott
étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult.
(2) Az étkezési utalvány, illetve a természetben nyújtott
étkezés havi értéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény
1. számú melléklete szerint ilyen célra adható adómentes
juttatás legnagyobb mértéke.
(3) A közigazgatási szerv vezetője az étkezési hozzájárulás
- (2) bekezdés szerint meghatározott - összegét legfeljebb
kétszereséig felemelheti."
"49/G. § (1) A köztisztviselő naptári évenként az
illetményalap 200%-ának megfelelő ruházati költségtérítésre
jogosult."
"49/H. § (1) A köztisztviselő részére további,
visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális,
jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható. Ilyen
juttatás lehet, különösen:
a) a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet,
b) lakhatási, lakásépítési, -vásárlási támogatás,
c) albérleti díj hozzájárulás,
d) családalapítási támogatás,
e) üdülési hozzájárulás,
f) szociális támogatás,
g) illetményelőleg,
h) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési,
nyelvtanulási támogatás,
i) élet-, nyugdíj- és kiegészítő biztosítási támogatás.
(2) Az üdülési hozzájárulás pénzben vagy a Magyar Nemzeti
Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési
csekkben (a továbbiakban: üdülési csekk) biztosítható. A
hozzájárulás mértéke naptári évenként az illetményalap 75-
100%-áig, üdülési csekk esetén a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerinti adómentes juttatás mértékéig
terjedhet. Az üdülési hozzájárulás biztosítása során a
köztisztviselő választási lehetőségét biztosítani kell.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozás
figyelembevételével a juttatás mértékét, feltételeit, az
elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés
szabályait a hivatali szervezet vezetője állapítja meg."
"49/I. § (1) Ha a köztisztviselő lakás építéséhez,
vásárlásához hitelintézettől igényelt - a lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott -
kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki
értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb
arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet
vállal. A köztisztviselő az állami kezességvállalást - az
erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló -
hitelintézeten keresztül veheti igénybe."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság elsőként azt
vizsgálta, hogy a Ktvm. megalkotásával az Iasz. módosításakor
történt-e alkotmányellenes mulasztás. Az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §
(1) bekezdése a következőket mondja ki: "Ha az
Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt
állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi
felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta
és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást
elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja
feladatának teljesítésére." Az Alkotmánybíróság következetes
gyakorlata szerint az Abtv. 49. § (1) bekezdésének
alkalmazására akkor kerülhet sor, ha együttesen fennáll két
feltétel: a jogalkotó mulasztása és ennek folytán előidézett
alkotmányellenes helyzet. [22/1990. (X. 16.) AB határozat,
ABH 1990, 83, 86.; 1395/E/1996. AB határozat, ABH, 1998, 667,
669.; 35/1995. (XI. 26.) AB határozat, ABH 1999, 310, 317.;
49/2001. (XI. 22.) AB határozat, ABH 2002, 351, 355.]
Az alkotmányellenes mulasztás megállapításának tehát egyik
feltétele a jogalkotói feladat, jogalkotási kötelezettség
elmulasztása. Jelen ügyben azonban az indítvány tartalma
szerinti jogalkotói feladat, kötelezettség nem állapítható
meg. Az indítványozó a jogalkotói feladatot a Ktvm.
miniszteri indokolására alapítja, abból vezeti le. Az Iaszt.-
t is módosító Ktvm. miniszteri indokolása a következőt
tartalmazza: "Figyelemmel arra, hogy a törvény az igazságügyi
alkalmazottakkal szemben - a köztisztviselőkhöz hasonlóan -
magas szakmai és erkölcsi követelményeket támaszt, indokolt,
hogy az egzisztenciális feltételeik is a köztisztviselőkhöz
hasonlóan javuljanak. A törvény célja a köztisztviselők és az
igazságügyi alkalmazottak javadalmazási rendszere közötti
összhang megteremtése." E cél megvalósítása érdekében a Ktvm.
több területen - főként az illetményrendszerben - közelítette
az igazságügyi alkalmazottak helyzetét a köztisztviselőkéhez.
Rámutat azonban az Alkotmánybíróság arra, hogy a
törvényjavaslat maga sem tartalmazott olyan javaslatot, hogy
a Ktv. 49/E - 49/N. §-ait alkalmazni kell az igazságügyi
alkalmazottakra is. A kormányzati célt is úgy határozták meg,
hogy az igazságügyi alkalmazottak egzisztenciális feltételei
a köztisztviselőkhöz "hasonlóan javuljanak", s a
javadalmazási rendszerek közötti összhang megteremtődjék.
Megfogalmazott cél sem volt tehát a teljes azonosság
megteremtése.
A fentiek alapján nem állapítható meg olyan jogalkotói
feladat, vagy kötelezettség, amelyet elmulasztottak
teljesíteni.
Az Iasz. 1. § (5) bekezdése szerint: "Az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati viszonyára más jogszabály
rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény
elrendeli." Az Iasz. az igazságügyi alkalmazottakra a Ktv.
49/E. §-49/N. §-ait nem rendeli alkalmazni.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó által
állított mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség nem
áll fenn, ugyanis annak egyik fontos előfeltétele (jogalkotói
kötelezettség fennállta) nem állapítható meg. Ennek hiányában
az Alkotmánybíróság már nem is vizsgálta tovább, sérti-e az
indítványozó által állított (az Alkotmánybíróság által
azonban nem megállapítható) alkotmányellenes helyzet az
Alkotmány 70/B. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.
A fentiek alapján - mivel tehát nem állapítható meg
jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotási feladat
elmulasztása, s ennek folytán előálló alkotmányellenes
helyzet - az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2003. október 21.
Dr. Holló András
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István Dr. Bihari Mihály
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó Dr. Erdei Árpád
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila Dr. Kiss László
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István Dr. Strausz János
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva
alkotmánybíró
|