Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a
következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság az emberi felhasználásra kerülő
gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények
és tápszerek reklámozásáról és ismertetéséről szóló 22/2001.
(VI. 1.) EüM rendelet 6. § (2) bekezdése
alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére
irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.
Indokolás
I.
Az indítványozó az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek,
gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és tápszerek
reklámozásáról és ismertetéséről szóló 22/2001. (VI. 1.) EüM
rendelet (a továbbiakban: EüMr.) 6. § (2) bekezdése
alkotmányellenességének megállapítását kérte. Álláspontja
szerint a támadott rendelkezés diszkriminatív, mivel nem minden
orvos számára teszi lehetővé a gyógyszerismertető tevékenység
folytatását, ugyanis az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral
(a továbbiakban: OEP) szerződésben álló és egyúttal az
ismertetni kívánt gyógyszert reklámozóval
(reklámszolgáltatóval) munkaviszonyban (vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban) álló orvosok, fogorvosok védőnők,
dietetikusok tekintetében összeférhetetlenséget állapít meg. Az
indítványozó szerint mindezek miatt az EüMr. 6. § (2) bekezdése
az Alkotmány 8. § (1)-(2) bekezdését, 70/A. § (1) bekezdését,
valamint 70/B. § (1) bekezdését sérti.
II.
1. Az Alkotmánybíróság az eljárása során megállapította, hogy
az EüMr.-t – 2003. november 15. napjával – hatályon kívül
helyezte az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek,
gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények
reklámozásáról és ismertetéséről szóló 64/2003. (X. 31.) ESzCsM
rendelet (a továbbiakban: ESzCsMr.) 11. § (3) bekezdése. Az
ESzCsMr. 6. § (2) bekezdése 2006. március 7-ig az EüMr. 6. §
(2) bekezdésével hasonló tartalommal állapította meg az
összeférhetetlenségi szabályokat. Ezt követően sem az ESzCsMr.,
sem az azt hatályon kívül helyező, az emberi felhasználásra
kerülő gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök
reklámozásáról és ismertetéséről szóló 11/2007. (III. 6.) EüM
rendelet nem rendelkezik a gyógyszer-ismertető tevékenység
összeférhetetlenségi szabályairól.
Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy gyógyszer és
gyógyászati segédeszköz ismertetésének egyes szabályait a
biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-
ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 13. §-
a rendezi. Eszerint „[ö]sszeférhetetlen – a (4) bekezdésben
foglalt kivétellel – az ismertetői tevékenységgel, ha a (2)
bekezdés szerinti nyilvántartásba vett személy – ide nem értve
a szerzői jogi védelem alá tartozó tudományos tevékenységet –
egészségügyi szolgáltatóval az egészségügyi tevékenység
végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7.
§ (2) bekezdése szerinti jogviszonyban áll”. Az egészségügyi
dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban
történő közreműködésre – a rendelkezésre álló lehetőségek
között – szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi
vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, közalkalmazotti
jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,
szolgálati jogviszonyban, egyházi személyként, önkéntes
segítőként jogosult.
Az Alkotmánybíróság a bekövetkezett jogszabályi változásokra
tekintettel felhívta az indítványozót, hogy fenn kívánja-e
tartani indítványát. Az Alkotmánybíróság felhívta az
indítványozó figyelmét arra, hogy konkrét indítványi kérelem
hiányában az eljárás megszüntetésének van helye.
Az indítványozó válaszában előadta, hogy indítványát fenn
kívánja tartani, azonban „nem áll módjában” a Gyftv.
„körültekintőbb áttanulmányozása”, és mellékletként csatolta a
Gyftv. teljes szövegét. Hivatkozott továbbá arra, hogy „az a
gyakorlat, hogy az OEP akkor szerződik egy orvossal, ha az
orvos írásban nyilatkozik arról, hogy gyógyszer- és gyógyászati
segédeszköz gyártó-forgalmazó céggel nincs kapcsolata”.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a
továbbiakban: Abtv.) 22. § (2) bekezdése alapján az
indítványnak a kérelem alapjául szolgáló ok megjelölése mellett
határozott kérelmet kell tartalmaznia. Tekintettel arra, hogy
az indítványozó indítványának fenntartásáról szóló kérelme
ennek a jogszabályi feltételnek nem felel meg, az
Alkotmánybíróság az eredeti, az itt ismertetett jogszabályi
feltételeknek megfelelő indítványi kérelemre folytatta le
eljárását.
2. Az Alkotmánybíróság utólagos normakontroll keretében csak
a hatályos jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja. Hatályát
vesztett jogszabályi rendelkezés csak akkor képezheti
alkotmánybírósági eljárás tárgyát, ha az eljárás az Abtv. 38. §-
ában szabályozott bírói kezdeményezés, illetőleg a 48. §
szerinti alkotmányjogi panasz alapján folyik. Tekintettel arra,
hogy az indítvány nem tartozik e körbe, ezért a már hatályát
vesztett jogszabályok vizsgálatának jelen eljárásban nincs
helye.
Mivel az EüMr. 6. § (2) bekezdése, illetve az azzal
tartalmilag megegyező ESZCSMr. 6. § (2) bekezdése hatályát
vesztette, továbbá mivel a jelenleg hatályos jogszabályi
rendelkezések az EüMr. 6. § (2) bekezdésével tartalmilag
megegyező rendelkezést nem tartalmaznak, az Alkotmánybíróság az
eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak
közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe
foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 31. §
a) pontja alapján megszüntette.
Budapest, 2009. február 17.
Dr. Paczolay Péter
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér Dr. Bragyova András
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Holló András Dr. Kiss László
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter Dr. Lenkovics Barnabás
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós Dr. Trócsányi László
előadó alkotmánybíró alkotmánybíró
|